egymás közt:
- Te, én azon gondolkodtam, hogy ők miért nem így csinálják a dolgokat, tiszta hülyeség.
- Nem tudom. De azt tudom, hogy mi sem vagyunk tökéletesek. Mások is gondolnak ilyesmit
rólunk biztosan. Nem egyformán látjuk a világot, és nem egyformán élünk benne. Viszont nem szólnak bele. Igy fogadnak el minket ahogy vagyunk. Ez a szeretet.
- Tényleg? Én azt hittem, minket csak mi magunk egymást szeretjük.
- Nem. Szeretnek minket. Mint ahogy mi is szeretjük őket.
- Igen tényleg.
