S01 E12 - 2007.04.18

Darabok, töredékek amikre alig alig emlékszem vissza.

Egyik apai nagyanyám történetéből.

Volt egy idős úr. Galambokat tartott, rengeteg csodaszép madara volt. Vitrines szekrénye is volt, rengeteg giccsel, csipkével, és porcelánnal. Nagyon kedves volt, és úriember. Erre biztosan emlékszem. Azt hiszem udvarolt az akkor már özvegy mamának, de ezt már csak ma gondolom, akkor persze eszembe sem jutott ilyesmi.

Nem vagyok benne teljesen bizonyos, hogy tőle kapta, de valahogy mégis tudom. Talán nála láttam ilyesmiket, meg a sok szép színes galambot. Pöttöm panna voltam még, lehet színesebben emléxem, mint amilyen valóban volt. de az orgona illatára biztosan emléxem, és arra is, hogy lilásító sampont használt a mama abban az időben! Nem volt csipkekesztyű, még nyugdíjas korában is visszajárt dolgozni a csepelművekbe, daruzott. Jó munkás asszony volt, szerették a munkahelyén.

Izgalmas visszaemlékezni a töredékeket pedig próbálom megfejteni... Vannak dolgok, amik végett idáig kellett várni, hogy megértsem, esetleg mégjobban belebonyolódjak.

A kávéscsészék itt figyelnek, és várják, hogy felfedezzem őket. Tessék csak meglesni, a dámák milyen szépen ölelik egymást, és a háttérben (sajnos nem tudtam jó minőségben fényképezni,) de a háttérben ott figyel kupidó, vagy valamely másik vicces angyalka.

.....