A kutatás témája
A Care Work nemzetközi idősellátás-kutatás (2002-2003) lényegében az idősellátás területén dolgozó kiválasztott szakemberekre vonatkozik, valamint az érintett döntéshozók és oktatók véleményét tükrözik. A kutatás a kis minta ellenére számos sajátosságra, problémára mutat rá, melyek hasznos kiindulópontot jelenthetnek további kutatásokhoz.
Az életpályákat és motivációkat vizsgálva elmondható, hogy az idősellátás területén dolgozók, munkájukat nemcsak álláslehetőségnek, hanem hivatásnak tekintik, még akkor is, ha a karrier, a szakmai előrejutás lehetőségét nem látják biztosítottnak jelenlegi munkahelyükön.
A kérdezettek valamennyien kielégítőnek tartják munkájukat, a sok esetben nehéz feltételek és a szociális szférára jellemző alacsony bérezés mellett is. Munkamoráljuk középpontjában az idős emberhez való kötődés, az idős ember tisztelete és szeretete áll.
Kihívások a gondozási munkában
Az idősek otthonaiban dolgozók véleménye szerint szakmailag kihívást jelent, hogy az idős embert szakmai tudásuknak megfelelően a legjobban gondozzák. A klubban a munkastruktúrából adódóan a kihívás a lelki-szellemi élet egyensúlyára koncentrálódik. A házi segítségnyújtásban a legnagyobb hangsúlyt a fizikai szükséglet kielégítése kapja, a saját otthonában.
Munka és a családi élet összeegyeztetése
A területen dolgozó szakemberek úgy vélik, munkájuk és a családi élet jól összeegyeztethető. A kérdezettek véleménye szerint az alábbiak okoznak stresszt a munkában: felelősség, pszichológiai elvárások, munkaterhelés, rokonokkal való kapcsolattartás, alacsony fizetés, időhiány, monotonitás.
Szakemberek véleménye az idősekről és az idősellátásról
Gondozók
Idősek otthona:
Az idősek otthonaiban nyújtott ellátást leginkább nagyon szűkös anyagi körülmények
között élő emberek veszik igénybe.
Idősek Klubja:
A klub az idősellátásban a bentlakásos otthonoktól eltérő célt szolgál: azokat az
időseket integrálja, akik napközben egyedül vannak, de fizikai erejük teljében képesek
önmaguk ellátására, szükségleteik kielégítésére
Házi segítségnyújtás:
A házi segítségnyújtást igénybe vevő idősek saját otthonukban élnek, többnyire magányosan, nagyon alacsony nyugdíjból élnek. Többségük nagyon rossz egészségi állapotban van.
A szakemberek véleménye szerint az alábbiak a legfontosabb célok és feladatok az idősgondozásban (a válaszok prioritásuk szerint következnek):
Oktatók
A képzéssel szembeni kritikaként az oktatók megfogalmazták, hogy az általános iskolára épülő képzések helyett inkább közép- és felsőfokú képzésre épülő szakképzésekre lenne szükség a magasabb szakmai színvonal és ezáltal a szakmai presztízs biztosítása érdekében.
Döntéshozók
Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium egyik illetékese kifejtette, hogy a magyarországi idősellátást jól kiépítettnek tartja az alapellátástól a szakellátásig. Az idősek otthonaival kapcsolatosan elégedett, nagyon jól szervezettnek tartja.
Problémát az ellátáshoz szükséges tárgyi feltételek hiányossága okoz, a szakképesítés és a létszámhiány mellett.
Hangsúlyozta továbbá, hogy az állam válláról nagy terhet venne le a civil és egyházi szféra által működtetett ellátások nagyobb arányban való terjedése. A Minisztérium fontosnak tartja, hogy ennek érdekében a civil szervezeteket támogassa pályázati lehetőséggel,
A 33 ezer lélekszámú város polgármestere úgy véli, hogy a szociális ellátás az idősgondozásban a lehetőségekhez mérten jól működik a legnagyobb gondot a finanszírozás jelenti, véleménye szerint az ágazati és kormányzati jogszabályok nincsenek összhangban.
A 24 ezer fős város önkormányzatának közintézményi referense szerint a helyi idősellátás feltételei elfogadhatóak.
A Fővárosi Önkormányzat egyik vezetője elmondta, hogy az idős ellátás rendszerének -- megítélése szerint -- számos hiányossága van.
Fontos lenne az alapellátás megerősítése, továbbá kiemelte a színvonalas képzettség szükségességét és nem utolsó sorban, munkájukban megbecsülni a szakembereket, amihez a társadalom idősekről és idősgondozásról kialakult véleményének gyökeres változására lenne szükség.
Mindazonáltal folyamatos bérfejlesztésre és az egyéni jólét megteremtésére lenne szükség a szakmai feltételek és megfelelő munkakörülmények biztosítása mellett, melynek következménye a megfelelő szakmai segítségnyújtás az idős ember számára.
Az idősellátás területén nagy gondot okoz az önkormányzati és intézményi finanszírozás a korlátozott források miatt, melyek csak a minimum-működést szolgálják, de a fejlesztést nem.
Továbbá fontos, hogy biztosítva legyenek a források a családi jóléthez, ami hosszú távon azt eredményezhetné, hogy a családok nem válnak meg idős családtagjaiktól.
Összegzés
Az interjúk során megkérdezett valamennyi szakember egyetért abban, hogy a szociális szakma társadalmi megbecsültsége igen alacsony. A gondozás színvonalának emeléséhez feltétlenül szükséges a dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülése, melyet – a több évtizedes gyakorlati tevékenység után is – hiányolnak a szakemberek.
A szociális munka szélesebb körű társadalmi megismerésével társadalmi tudatformálásra lenne szükség. (A társadalmi elismertség hiányának fő oka, hogy a gondozói munkát a társadalom széles rétege még mindig a háztartási alkalmazottak által végzett munkával azonosítja.) Na igen...
Rácz Andrea és Hajós Zsófia munkája nyomán
